TANTRA  SZEX

 

1. rész

Az alábbiak valószínűleg többekből vegyes gondolatokat és érzéseket fognak kiváltani a választott témakörrel kapcsolatosan.
A célom az, hogy felkeltsem az Olvasó kíváncsiságát, a magasztosra való vágyakozását és ezáltal holisztikus gondolkodásra inspiráljam.
A szerelem és a szexualitás központi, sőt létkérdésnek számít a mai ember életében olyannyira, hogy sokak számára e körül forog a világ.
A szerelmes testi együttlétnek valóban nagy jelentősége van, ám korántsem abban a minőségben és formában, ahogy azt a mai ember „műveli”.
Néhány hónapja új világkorszak kezdődött, melynek hatása egyre inkább érezhető lesz mindenki számára.
A változás természetesen az érzelmi és a szexuális életünket is érinti.
Másképp gondolkodásra és egy közös ülésre hívom az érdeklődőket bízva abban, hogy ezúttal is új és hasznos információkkal járulok hozzá a megértéshez.
A szokásostól kicsit (nagyon) eltérő szerelmi életről lesz szó, amely valójában mégsem újdonság, hiszen minden emberben ott van a vágy – még ha nagyon rejtetten is – a magasztos minőségű érzelmek és cselekvések megtapasztalására.
Több írásomban is megfogalmaztam már az Aranykorra jellemző eszméket (pl. ebben:
http://logoszvilag.blog.hu/2011/12/06/belepes_az_aranykorba_1), melyeknek ismerete elengedhetetlen az alábbiak megértéséhez.
Mielőtt elkezdem az új kor szerelmi és szexuális elveit összefoglalni, megjegyezni kívánom, hogy ezt az írást nem ateistatudatú és szkeptikus embereknek, valamint nem is okoskodó és spirituálisgőgben szenvedő egyéneknek szánom.
Fontosnak tartom azt is leszögezni, hogy csakis férfi és nő közti szerelemről és szexualitásról van ez esetben szó, az azonos neműek párkapcsolata nem tartozik ide!

Emlékeztetőül: Mit nevezünk Aranykornak?
Az Aranykor jelenti az „Istenek idejét”, a halhatatlanság, a szabadság, a béke és a kozmikus szeretet princípiumok felismerését, megértését és megtapasztalását.
Az ember a Vaskorban elszenvedett megpróbáltatások után felismeri, hogy ő egy örökéletű szabad szellem, a Teremtő alkotórésze, ezáltal megérti belső végtelenségét majd a Teremtővel való azonosságát.
A fejlődő ember tudja, hogy „Isten nem vet kockát”, tehát véletlenek nincsenek, mindennek oka és következménye van.
Igyekszik megérteni azt az EGY ÉLET-et, ami a testét élővé (megnyilvánulttá) teszi és a világot, amely körülveszi.
A mai ember számára az Aranykor akkor kezdődik, amikor kezdi megismeri önmagát, vagyis isteni ÉNtudatra ébred.
A Vaskorban az emberekben lévő isteni éntudat vastagon le lett fátyolozva, ennek következménye az, hogy elfelejtettük származásunk eredetét így vakok, süketek és tudatlanok lettünk. Az isteni ÉN személyiségszinten nyilvánul meg legtöbbünkben, mert az ember csak a sűrű és látható anyaggal (testtel) azonosítja önmagát. Lélekről csupán akkor beszél, ha valami nagy sérelem éri, s érzékeltetni szeretné a környezetében lévő személyekkel csalódottságát, sértettségét és „érzelmi” válságát.
Ilyenkor gyakran hallani, hogy „fáj a lelkem, beteg a lelkem” stb. (Mellesleg a léleknek soha nem fáj semmi és nem is beteszik meg!)
A Vaskornak az volt a célja, hogy minél önzőbb és butább legyen az ember – ez sikeresen meg is valósult.
Az Aranykor ezzel szemben a megvilágosodás kora, s most eljött az idő, hogy a vasból (ólomból) arannyá változzunk!

SZERELEM
Mielőtt „aranykorinak” nevezném, nézzük meg, hogy milyen magyar szavakat „rejt” még ez az érzelmet kifejező szó!
Mit nevezünk szerelemnek?
SZERELEM
= SZER (RÉSZ) – ELEM (ÉL, ELEM)
Az a szerelem, ami meglehetősen fel tudja pezsdíteni az ember életét tehát valaminek a része, az eleme (rész eleme).
A szerelem nem jöhet létre szeretet nélkül!
Mi a szeretet?
SZERETET
= SZER (RÉSZ), ami ETET.
A szerelem a szeretet része, azé a szereteté, amely élteti és fenntartja a világunkat. Ezalatt nem a nyáladzó, sokszínű és érdekszeretet értem, amellyel nap, mint nap találkozunk, és ami csak addig tart, amíg haszna van az embernek belőle.
Érdek nélküli, isteni szeretetre gondolok, ami nem múlandó, és amely a maga valóságában nem is érzelem, hanem energia.
A szerelem nem más, mint a teremtő erő tüze, ami akkor lobban lángra, ha két ember egymásba szeret, azonban ez nem egyenlő azzal a testi vággyal, amivel manapság összetévesztik.
Azt hiszem szükségtelen részleteznem a szerelem sajátosságait, hiszen mindannyian találkoztunk már vele valamilyen formában és megtapasztaltuk, hogy a boldogság és a szenvedés egyaránt jellemző rá.
Általában a személyiségünk szilárd falai mögött élünk. Egy ideig kedveljük ezt a biztonságot, hiszen úgy gondoljuk, hogy ezáltal kevésbé vagyunk sebezhetőek. Amikor szerelmesek leszünk, leomlanak a falak és védtelenné, valamint sebezhetővé válunk – éppen úgy, ahogy tartottunk tőle – de a mindent elborító szerelem ezt elragadtatott állapottá teszi és nem pedig fájdalmassá. (A szenvedés és megpróbáltatás majd később következik…)
Mint a gyertya lángja a napfényben, úgy oldódik fel még a legkeményebb személyiség is a szerelem mindent elsöprő erejében.
Természetesen az „égi” szerelemre (tűzre) gondolok és nem a szalmalánggal azonos fellobbanásra és hirtelen megsemmisülésre.
Az „égi” szerelem csodálatossága a szellemi, lelki és a testi egybehangolódásban rejlik.
A szerelem a teljesség (Isten) keresését, megtapasztalását és a vele való kapcsolatot jelenti.
Amikor valaki szerelmes csak a szépet, a jót, a hibátlant és a tökéletest látja a szeretett személyben, s úgy tekint rá, mint az Istenre/Istennőre.
Az alábbiakban a korszakváltást figyelembe véve megkülönböztetek vaskori és aranykori szerelmet:

VASKORI SZERELEM
Eddig ezt ismerjük a legjobban, hiszen ebben a korban születtünk és töltöttük életünk egy részét.
Csak néhány jellemzője:
A férfiak többsége udvarolni nem tud (és nem is akar), nincsen meg a nő iránti tisztelet, csak egy „lyukat” látnak bennük, ami arra alkalmas, hogy állatinál is alantasabb ösztöneiket, vágyaikat időlegesen kielégítsék. Asszonyállatként kezelik őket, akik jó esetben talán arra is megfelelnek, hogy szolgálják a hímet, elvégezzék a házimunkát és neveljék az utódokat, mindezt úgy, hogy még napi 8-10 órát dolgozzanak egy munkahelyen és lehetőleg sok pénzt vigyenek haza fizetéskor.
Még mielőtt nőtársaim teljesen egyet értenének velem és elkezdenék köpködni a férfiakat, nézzünk magunkba is egy kicsit!
Miért váltak ilyenné a férfiak? Mi az oka, hogy nem sokba vagyunk nézve?
Hiányoljuk az udvarlást, a figyelmet és a törődést közben pedig mi taszítottuk el ezeket magunktól. Minek udvarolna és strapálná magát a férfi, amikor minden erőfeszítés nélkül megkapja, amit akar? Nincs szükség a megbecsülésre, szép szavakra,  romantikára és a kedvességre, hiszen ezek nélkül is fekszik a „csaj”. A mai világban gyakran esélyt sem kap a férfi arra, hogy tisztelje a nőt.
Szóval nincsen mit egymás szemére vetni hölgyek, urak! Nem kifelé kell mutogatni, hogy ki a rossz, hanem magunkba nézni, mielőtt elkezdenénk kritizálni és minősíteni a másik nemet.
A vaskori kapcsolatok többsége az érdekről, az anyagiakról (pénz, egzisztencia), állati ösztön által vezérelt szexualitásról és a hazugságokról szól. Mit is várhatnánk a „mai fiatalságtól”, amikor ezek égisze alatt születtek nagyon sokan?
Sorolhatnám a vaskori szerelem, párkapcsolat, házasság és szexualitás jellemzőit, de a lényeges „rosszat” már leírtam róla. Az alábbiakban inkább valami újra és magasztosra szeretném fordítani az Olvasó figyelmét.

tantra.jpgARANYKORI SZERELEM
Az Aranykor az isteni szellemiséget, a szeretetet, a bölcsességet, a magasztos gondolatokat, érzéseket, cselekvéseket képviseli.
A szerelem az isteni szeretetnek azon eleme/része, amely által közelebb kerülhetünk ahhoz az energiához, ami élteti és fenntartja a világunkat.
Az aranykori szerelem könnyen felismerhető az érdek nélküli érzelmekről és a szokásostól kicsit eltérő szexuális vágyról.
Ebben a korszakban sem az érdekkapcsolat, sem pedig az állati ösztönök (ilyen a „házastársi kötelesség” is) által vezérelt szexualitás nem fog működni!
A működésképtelenség már érzékelhető, hiszen nagyon sok impotens, tehetetlen férfi, valamint frigid és meddő nő van.
Nem akarok elkeseríteni senkit, de vagy változtatunk az egymáshoz és a szexualitáshoz való hozzáállásunkon, vagy végleg elbúcsúzhatunk attól a testi gyönyörtől, amelyet sokak ész nélkül hajszolnak.
Eleget dagonyáztunk a Vaskor posványában, ideje felemelkedni és a magasztos emberi kapcsolatok megteremtésére törekedni!

Mi az, amit keresünk ágyról-ágyra járva, csak még annak sem vagyunk tudatában, hogy keressük, arról meg pláne nincsen fogalmunk, hogy mit?
Miért akarják az emberek egyre többször átélni az orgazmust?
Mi az a kis plusz, ami hiányzik a párkapcsolatok többségéből?
Miért van az, hogy az egykor szenvedélyes szerelem ellaposodik, unalmassá és érzelem nélkülivé válik?
A válaszokat önmagunkban találjuk!

anigif.gif

tantra szex4.jpgARANYKORI SZEXUALITÁS
A materialista világban a legnagyobb testi élvezetnek a szexuális kielégülést tekinthetjük, hiszen korunkban ez vezérli, irányítja az anyagba süllyedt embert.
A reklámok, a divat mind a szexuális hatások fokozásával irányítja a vásárlók érdeklődését az általuk fontosnak tartott területekre, elvonva ezzel a figyelmet az igazán lényeges dolgokról.
Az emberek egy része már kezd rájönni, hogy a szex csak átmenetileg elégíti ki vágyaikat és van bennük egy mélyebb szükséglet, ami egy szenvedélyes és aktív éjszaka után is betöltetlen marad.
Ahogy már említettem az új kor, változást hoz a szerelmi életünkben is.
Az elv és a módszer azonban nem új, hanem több ezer éves. Az ősi indiai és a kínai kultúrából származtatják.
Az indiaiak „tantra”, a kínaiak „tao” szexnek nevezik. A két „fajta” szexualitás több ponton közös elveket vall, ám mégis van különbség.
Az aranykori szexualitásra leginkább a tantrikushoz hasonló szeretkezés lesz jellemző.

Megjegyezni kívánom, hogy a szerelmes együttlétnek nincsenek merev szabályai. A magasztos minőségű szeretkezést nem lehet könyvekből vagy ősi szent iratokból, sőt egy blogbejegyzésből sem megtanulni!
Az alábbiak elvek, melyek hozzásegítik a Törekvőt a szerelem és a szexualitás isteni természetének megértéséhez.
Írásomat azért hegyeztem ki a tantra szexre, mert ez a fajta tanítás az, ami által közelebb kerülhetnek a szerelmesek önmagukhoz, egymáshoz és a Teremtőjükhöz.
Mivel a tantra szexet Magyarországon még elvekben is kevesen ismerik – gyakorlatban meg még kevesebben – így igyekszem érthetően összefoglalni mondanivalóm lényegét. 
Mielőtt belemélyednék az aranykori szexualitás rejtelmeibe egy „apró” észrevételemnek adok hangot:
Számtalan írást elolvastam a tantra szexről és azt látom, hogy egykor valaki (valakik) megfogalmazott erről valamit és azóta szinte minden írásos munka többé-kevésbé ezt a szöveget tartalmazza. Kutatómunkám során önálló gondolatokkal csak ritkán találkoztam, tapasztalt tantra szexualitást ismerőkkel/gyakorlókkal pedig még ritkábban.
A tantrikus szexuális élethez kapcsolódó elveket több szemszögből is megvizsgáltam, és minden önteltség nélkül mondom, hogy nemcsak értem, hanem bizonyos szinten meg is éltem azt, amit most az Olvasóval megosztok.

Mindjárt a legelején fel is bőszítem e szexualitás „ismerőit” azzal, hogy a tantra szó eredetét némiképp vitatom!
Mindenhol az áll a tanításban, hogy a „tantra” szanszkrit eredetű szó.
Én meg azt mondom, hogy MAGYAR!
Vizsgáljuk meg! Milyen magyar szavakat találunk e rövid kifejezésben?
TANTRA:
TAN – t – RA
Ha az N betű után beillesztünk egy I betűt, akkor TANÍT – RÁ… (Érdekes módon azt a szanszkrit sem vitatja, hogy tanításról van szó!)
Vajon mire tanít bennünket a tantra?
Sok mindenre, de ha tantra szex, akkor nyilván intimitással és testiséggel kapcsolatos tanításról van szó.

Mit nevezünk SZEXnek?
A szex az egész nemi életet (az egész-nek a nemi életét), a nemek egyesülését és az eggyé válását jelenti.
Az EGÉSZ (EGY/EGYSÉG), az ÉLET (EGY = ÉGI ÉLET) és az EGY (ÉGI) ugyanaz: ISTEN.
A szexuális érintkezést gyakran nevezzük közösülésnek is.
KÖZÖSÜLÉS:
KÖZÖS – ÜLÉS (KÖZÖS: Ő – ŐS), (ÜS: ÉL)
Az ŐSsel, aki bennünk ÉL, a közösülés alkalmával közösen élünk meg valamit, tehát a közösülés az Istennel való (közös) kapcsolatot jelenti.

Sajnálatos módon társadalmunkban a szexuális együttlétek nagy része CSAK egyetlen célra irányul: az orgazmusra.
Mi ez az érzés, amely minden embert lenyűgöz abban a néhány másodpercben, amíg átéli?
Az ORGAZMUS, azaz a nemi aktust kísérő gyönyör, a teremtő erőnek koncentráltan, de ugyanakkor a legegyszerűbb formában való megnyilvánulása a fizikai szinten/síkon.
Ismét itt van egy kifejezés, melynek jelentését a megértés érdekében célszerű megvizsgálni.
TEREMTŐ
ERŐ (ISTEN ERŐ).
Teremtőnek nevezzük Istent (TEREMTŐ: TE – TEREMT – Ő = Téged Ő Teremt), (ISTEN: benne vagy TE IS, ÉN IS).
Az ERŐ a Teremtő megnyilvánulásakor a Szentháromság első aspektusát, az Atyát, vagyis a Teremtő Akarat-ot jelenti. Ez az erő (akarat) mindennek a gyökere, semmi sem nyilvánulhat meg nélküle!
A Teremtő Akarat azonban nem egyenlő az emberi akaratossággal!
A teremtő erő a szabadságot/függetlenséget jelenti, vagyis mentességet a környezet kényszereitől és hajlamot a körülmények irányítására.
Tehát az erő minden formának az alapja, hiszen a (anyagi) létezés ebből jön létre, valamint ez is működteti a világot.
Csak érdekességképpen: Milyen ember az, aki határozott és tudja, hogy mit akar?
Erős…
ERŐS
: EROS – ÉROSZ
Érosz a szerelem istensége, aki a világgal egyidős és mindent átható világszellem.
Az az ember, aki kóstolta már az „égi szerelmet” tudja, hogy a szerelem olyan ERŐvel rendelkezik, ami képes mindent félresöpörni.
Összefoglalva: Az ORGAZMUS a szabadság és függetlenség gyönyörének, boldogságának megtapasztalása.
Bármilyen hihetetlennek is tűnik, az orgazmus minősége és időtartama mindenkor tükrözi és meg is alapozza a hétköznapi életünkben levő élvezeti képességünket. Tehát, akinek csak az a célja, hogy öt perc alatt eljusson a gyönyör állapotához és ezt néhány másodpercig megélje, annak az embernek a mindennapokban is ennyi a boldogságot megteremtő és megtartó képessége és igénye.

Tantrikus szex nem jöhet létre intimitás nélkül!
Mit jelent az INTIMITÁS?
A mai személyiségtudatú ember számára nem sokat…
E kifejezés alatt meghittséget és bizalmat értünk, én azonban kiegészítem a harmóniával is.
A harmónia rendet és kiegyensúlyozottságot jelent.
Az intimitás lényege, hogy harmóniában van az ember önmagával, párjával és mindennel, ami körül veszi.
Az intim kapcsolat pedig az, amikor bensőséges, bizalmas KAPCSOLATBA kerülünk saját és társunk lelkiségével (lélek = ISTENI ÉN tükörképe), valamint a bennünket körülvevő Mindenséggel.
A MINDENSÉGGEL való intim kapcsolatunk kezdetben úgy nyilvánul meg, hogy nyitottá válunk az új gondolatokra, érzésekre és cselekvésekre.
A férfi és nő közötti intimitás pedig akkor jön létre, amikor a felek megbíznak és hisznek egymásban, valamint szeretet és harmónia van bennük.

A szexualitáshoz tartozik a SZERETKEZÉS.
Mindenkinek ismerősek ezek a szavak: dugás, kefélés, párosodás stb. (igyekeztem a „finomabb” kifejezéseket használni).
Mi a különbség a felsoroltak és a szeretkezés között? Nagyon is sok!
Röviden megfogalmazva: az egyik állati, a másik emberi…
A szeretkezésben megnyilvánul az egymás iránti szeretet, a tisztelet, az odaadás, a szenvedély és a vágy – mindez stílusosan úgy, hogy az együttlétnek a párok megadják a módját például udvarlással és romantikával fűszerezve.
A szeretkezés nem más, mint az egyik formában megnyilvánuló élet (férfi), törekszik a másik megnyilvánuló élettel (nő) való kölcsönhatásra, melynek során az élet magja, csirája, vagy szikrája átvivődik az egyik formából a másikba. (Ez történik a petesejt megtermékenyülése során is.)
A szeretkezés (szex) nem bűn, csak a mikéntje lehet az (már ha egyáltalán létezne a világon bűn).

A tantra nagy hangsúlyt fektet a SZEXUÁLIS ENERGIA-ra, melyet libidónak is neveznek.
Először is tudnunk kell, hogy maga az ENERGIA semleges és soha nem vész el, csak átalakul. Mi döntjük el, hogy a rendelkezésünkre álló energiát építésre vagy rombolásra használjuk.
A szexuális energia az életet fenntartó vágy forrása, és a lét körforgását, valamint a fizikai testekre ható és azokat egymás felé irányító erő.
A szexuális energia, teremtő energia, ami nemcsak az isteni/szellemi erőt jelenti, hanem azt a cselekvést is, ami által Isten megnyilvánul és létrehozza a világot. Az ember ebből a teremtő energiából merít pl. a gyermeknemzés során, de akkor is, ha a munkájával valami újat, szépet és hasznosat hoz létre (ezt alkotó munkának nevezzük, s ilyen pl. egy ruha elkészítése, egy ház megtervezése és felépítése, vagy akár a főzés is).

Ahhoz, hogy a szex ne alacsonyodjon le állati természetűvé, elengedhetetlen a FÉRFI és a, mint minőségek megismerése, valamint a két nem egyesülésének kozmikus jelentőségének megértése.
A férfi nem attól éli meg hímségét, hogy állva vizel és lóg, vagy merev valami a lába közt.
A nő pedig nem attól nő, hogy nyílás van az altestén, kicsi vagy nagy a melle, műkörmöket, miniszoknyát vagy éppen tűsarkú cipőt hord.
A férfi és nő (hímség, nőség) princípiumok, minőségek, ellentétes energiák, melyeket ne bélyegezzünk meg jónak vagy rossznak.
Ahhoz, hogy a két ellentétes princípium egyesüljön szükséges a vonzalom és az egymásra való kölcsönhatás.
Csak néhány minőség, ami jellemző:
Férfi: kiáradás, teremtés, aktivitás, erő, Atya.
Nő: befogadás, táplálás, passzivitás, gyengédség, Anya.

Most, hogy holisztikusan értelmeztük a szerelemhez és szexualitáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt kifejezéseket, így ugyanezzel a gondolkodásmóddal nézzük meg, hogy mi a tantrizmus.

TANTRIZMUS
A tantrizmus eredetét és tanításit nehéz nyomon követni, mert a titoktartás mindig is az egyik jellemzője volt. E titkos tan nem azért titok, mert nem olvashatja bárki, hanem azért, mert tudásanyaga még nem nyilvánvaló sokak számára. Például egy ateistatudatú ember képtelen megérteni a kozmikus elveket, mert gondolkodása csak az anyagi világra korlátozódik. Akinek azt jelenti az evolúció, hogy a majomtól származik, az sem a Teremtőt, sem a teremtést, sem azt, hogy a Teremtő és a Teremtés egy és ugyanaz nem érti meg.
Fentebb már említettem, hogy a TANTRA (tanít-rá) tanít valamire. Nézzük meg, hogy (szex nélkül) miről szólnak ezek a tanítások!
A tantrák szent szövegek, amelyekben megörökítették azokat az ősi (indiai?) tanításokat, melyek a „mágia”-ról és az okkult tudományokról szólnak.
A tantrizmus a spirituális életszemléletek és gyakorlatok komplex és misztikus összességét jelenti. Ez a megvilágosodáshoz vezető út egyike, amely komoly beavatásokon, a hagyományos erkölcsök és szokások elvetésén és mágikusnak látszó tevékenységek végzésén keresztül visz. E tan erőteljes tudat-átalakító tapasztalások felkeltésére készteti az embert.
A tantra az istenséggel való eggyé válásra tanít.
A Törekvő osztozik Isten kozmikus értelmével és mindenhatóságával. Ezen kívül a tantrista a Teremtőt teljességében és minden ellentét fölötti egységében is megtapasztalhatja.
Ahhoz, hogy az Istennel való egységet megtapasztaljuk, ki kell lépni a szervezettségből, meg kell szabadulni a „részlegességtől” és függetlenné válni a vaskori kasztoktól és erkölcsöktől.
A tantrizmusban különösen fontos a szexualitás.
A szex által az ember hatalmas mennyiségű energiát hoz létre, amit a képzett felhasználó átalakíthat spirituális küldetésének beteljesítésére vagy akár a hétköznapi életre vonatkozóan is.
A tantra felszabadulást és kiteljesedést adományoz az embernek, mert ha a személyiségtudatunkat kiteljesítjük a lelkiségünk és szellemiségünk irányába, akkor elérjük a szabadságot.
Mitől akarunk szabaddá válni, megszabadulni? Az anyagtól!

Shiva és Shakti egyesülése2_1.jpgTANTRA SZEX
E szexualitásnak több fokozata van ugyanúgy, mint a beavatásoknak, hiszen ez is egyfajta beavatás.
Most csak a tantra szex „magját” kívánom elvetni, a felismerés és a megértés mindenkinél egyéninek kell, hogy legyen.

A félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy a tantrikus szex nem szeretkezési technika, hanem létforma, mely arra a filozófiára épül, hogy a szerelem az a rész-elem, ami segítségünkre van annak megtapasztalásában, hogy a Teremtő alkotórészei vagyunk, s bármikor eggyé válhatunk vele.
Az aranykori szerelmet nevezhetjük „isteni szerelemnek”, amely úgy kezdődik, hogy megszűnik az ő és az én, helyébe a MI lép.
A tantrikus szeretkezés magában foglalja a szellemi gyakorlatot, szerelmi művészetet (a szerelmi kultúra legmagasabb szintjét), és a végtelen gyönyörködés képességét.
A tantra szerint a szex nem bűn, még házasságon kívül sem, sőt a legszentebb cselekvés – amennyiben feltétel nélküliségen alapszik –, ami szabadsággal ajándékozza meg az embert.
Duális világban élünk ezért az ellentétes energiák (férfi – nő) vonzzák egymást.
A szerelmes együttlétek során az univerzum dualitásának elismerése, s így a Mindenség teljességének, vagyis a kozmikus egységnek a megtapasztalása jön létre.
Amikor a párok tudatosan MEGTEREMTIK önmagukban, egymásban és környezetükben az ellentétek kozmikus egységét, azaz a férfi és női energiák egyensúlyba kerülnek, akkor kapcsolódnak a „Legmagasabb EGYHEZ”, az EGYSÉGHEZ (EGY – s – ÉG – hez), vagyis Istenhez.
Az EGYSÉGGEL való egybeolvadás úgy jön léte, hogy a férfi és női energiák tudatos egyesítése és áramoltatása során egy misztikus tudatállapotot érnek el a felek, amely által elsőként saját lelkiségükhöz kapcsolódnak, majd társuk lelkével egyesülnek, s végül eggyé válnak a Forrással.
Amikor felismerjük a szexualitás isteni mivoltát, akkor a szerelmi együttlétek már nem a biológiai szükségletek és a perverz vágyak kielégítésére korlátozódnak.
A hagyományos vaskori szeretkezés „tetőpontjaként” – jó esetben – a férfi és a nő átél egy rövidebb vagy esetleg hosszabb ideig tartó orgazmust, melynek végén hirtelen gyengeséget és fáradságot éreznek. Ennek oka a szexuális együttlét alatt felgyűlt energia szétszóródása (elvesztése), ami által a test erőtlenebbé válik.
Emlékeztetőül: Mi a szexuális energia? TEREMTŐ ENERGIA.
Ha a felgyűlt szexuális energiát nem teremtésre (pl. a harmónia megteremtésére, gyermeknemzésre stb.), hanem csak a testi vágyaink kielégítésére fordítjuk, akkor a teremtő energia egy része elfojtásra, másik része pedig „pazarlásra” kerül.
Ebben az esetben a teremtő energia nem a teremtés/alkotás irányába (felfelé) áramlik, hanem csak a test (anyag) vágy-, szenvedélytermészetének kielégítésére (lefelé), mely destruktív, romboló hatást idéz elő.
Az elfojtás negatív minőségű energetikai fölhalmozódással jár, és az így „elpazarolt” energiamennyiséget a szervezet csak lassan tudja pótolni, ezért az élet minden területén lassul az ember fejlődése.
A személyiség (test) és a lélek a tudat állapotai, így a gondolatok és az érzelmek egymással szoros kapcsolatban állnak. A szexualitás is egy összefüggő testi, lelki folyamat, ezért a szexuális élet visszahat a tudatra az aktus előtt, közben és után, tehát nem mindegy, hogy a szerelmes együttlétek során milyen minőségű gondolatok és érzelmek irányítják az egyént.
Amikor az emberek szex közben képzelegnek, fantáziálnak, akkor az nem teremtés, hanem partnerük iránti tiszteletlenség.
A tantrikus szeretkezés, a hagyományostól eltérően, hatalmas energiával tölti fel az embert testileg és lelkileg egyaránt.
Ez a szerelmeskedés az emberben felgyűlt szexuális energiát (teremtő energiát) nem elfojtja, hanem áramoltatja az egész testben, ezáltal az egyén ura lesz gondolatainak és érzelmeinek, s megtanulja, hogyan kerüljön bensőséges viszonyba önmagával, társával és a Mindenséggel.
Az orgazmus pedig a megszokottól teljesen eltérő élményt nyújt a pároknak, hiszen sokkal mélyebben és intenzívebben élik meg. A szerelmesek az együttes gyönyörködés során olyan önkívületi állapotba kerülnek, melyben egyetlen lénnyé forrnak össze, s így egyesülnek a világmindenséggel.
Lehetetlen szavakkal kifejezni annak a gyönyörnek a milyenségét, amit a tantrikus szeretkezés nyújt az embernek, annál is inkább, mert az élmény mindenkinél más.
tantra szex ferfi no.jpg

A hinduizmusban a tantrista férfi Shiva (Ősnemző, Abszolút) istenséggel, női partnere pedig Shakti főistennővel („szent erő”, „Istenen keresztül teremtő”a jelenségek univerzuma) azonosítja magát. Amikor a pár egyesül, misztikusan egyesítik az Abszolútot és az univerzumot az anyag (test) extázisában.



Tantrikus szeretkezés nem jön létre ateista és szkeptikus tudatú, valamint kevésbé haladott spirituálisan gondolkodó emberek között. A szexuális energia nem alakítható át addig alkotó energiává, amíg az egyén nem rendelkezik a kellő kozmikus alapelvek ismeretével és nem válik haladottá az ösvényen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mai ember nem érhet el sikereket e téren!
Szemléletváltással, önismerettel és a Mindenség megértésére való törekvéssel az ember „csodákra” képes.
A tantrikus szexnek vannak alapelvei és technikái, amely első hallásra – főleg ismeretlenül – érthetetlennek, nehéznek, bonyolultnak és megvalósíthatatlannak tűnhet, ám mégsem áll tőlünk olyan távol, mint, ahogy azt gondoljuk.
Ehhez a szexualitáshoz fel kell nőnie, azaz isteni éntudatra kell ébrednie az egyénnek, mert ez a testiség a feltétel nélküli szeretetről, szerelemről, egymás iránti tiszteletről, elfogadásról, kiáradásról és befogadásról szól, nem pedig az alantas vágyak részleges kielégítéséről.
E magasztos szerelmeskedés közben a férfi és a nő nemcsak bepillant az isteni misztériumokba, hanem részesévé is válik.

A NAGY „Ő”
Az emberek egyre jobban érzik, hogy valami (nagyon) hiányzik az életükből.
Bár a Vaskor több ezer éven át megtette a magáét, de a bennünk lévő Istent – akármennyire is szeretnék egyesek – nem lehet elnyomni. Még a leggonoszabb embernek is vannak jó tulajdonságai és a legateistább személy is, ha bajban van „Istenem segíts”-et kiállt.
Mindenki vágyakozik a szeretetre és ez teljesen normális állapot, hiszen a létezést ez az energia tartja fenn.
Sokak szinte egész életükben keresik a nagy Ő-t… Ennek a nagy Ő-nek azonban, mint látjuk, neve sincs, így szólíthatjuk akár „valakinek/valaminek” vagy „mindennek és a semminek” is.
(Mit keresünk? Valakit – Valamit! Nézzük meg jobban a két szót!
VALAKIT: Vala-Itt = van itt; VALAMIT: Vala-Mi = van mi
Fentebb már szó volt róla: az „égi szerelem” és a tantrikus szerelmeskedés során megszűnik az Ő és ÉN, helyébe a MI lép.
VALAKI / VALAMI: Itt Van a MI…)
A keresett „személy” maga Isten és elsőként magunkban kell Ő-t megtalálnunk, majd csak azután magunkon kívül. 
Valójában nem is kell keresni, mert amikor felkészültté válunk, Ő eljön magától és a Te+Én, vagyis a MI, EGGYÉ lesz.

Az életünk folyamatos szeretkezésből áll, s minden pillanatban részesei vagyunk a Teremtővel való eggyé válás élményének, csak nem vesszük észre, ezáltal megélni sem tudjuk ezt a gyönyört. Gondoljunk csak bele, hogy mindennap egyesülünk a napfénnyel, a levegővel, a vízzel, az ételekkel és tulajdonképpen mindennel, amit magunkba fogadunk.
Mi ez, ha nem a Teremtővel való eggyé válás egyik formája? 
Meg kell tanulnunk elfogadni és befogadni a világot olyannak, amilyen. Ez az egyik legfontosabb vezérelve a tantrának és az „égi” szerelemnek!

Az aranykori szerelemmel és a tantrikus szeretkezéssel/szexualitással kapcsolatos témakört itt nem fejezem be, csak „szünetet tartok”.
Ebben az írásomban a szerelem és szexualitás magasztos formáját kívántam bemutatni és megértetni az Olvasóval.
Egy másik posztban az elvek gyakorlatban való megvalósítását, vagyis a „MIÉRTET” és a „HOGYANT” igyekszem közelebb hozni az érdeklődők számára.

 

Szerző: Kevamaria  2013.06.11. 13:33 Szólj hozzá!

Címkék: szex szexualitás szerelem gondolatébresztő aranykor tantra holisztikus filozófia tantra szex

A bejegyzés trackback címe:

http://logoszvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr125355473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.