A POLLEN, ÁLLATSZŐR, POR, ÉTEL és BŐRALLERGIÁKRÓL


allergia_emberek_szerk.jpgMagyarországon a népbetegségek egyike az allergia, ami nem meglepő, hiszen az emberek már nemcsak a környezetükben jelenlévő természetes anyagokra allergiások, hanem embertársaikra és „saját magukra” is.
Az allergiás tünetek kialakulása – csak úgy, mint minden más betegségeké – a meg nem értésből, azaz a betegek tudatlanságából ered.
Amíg az egészséges ember tavasszal gyönyörködik a növények zöldellésében és virágzásában, addig az allergiával küszködők már csak arra tudnak gondolni, hogy hamarosan megkezdődik számukra a pokol az orrfolyással, könnyezéssel, tüsszögéssel, vakarózással és egyéb más kellemetlen tünettel.
Aztán ott van az étel-, a szőr-, a por, a gomba-, a Nap és Isten tudja még, hogy milyen allergiák, amitől gyötrődik a lakosság jelentős része.
A gondolkodás, az érzelmi konfliktusok feltárása és megoldása helyett ez esetben is sokan a szenvedést, valamint a gyógyszernek álcázott mérgeket választják. Egyszerűbb a patikában kiváltani az orrspray-t, a tablettákat vagy a különböző kencéket, majd ezekkel szennyezni a testet, mint önismeretet gyakorolni és megérteni szervezetünk értelmes biológiai külön programjait.

Az emberek sajnos még mindig elhiszik, hogy a parlagfű, a virágpor, a tej, a liszt, a macskaszőr stb. minden bajuk okozója és abban a tudatban élnek, hogy az egészséget pénzért meg lehet vásárolni például a patikákban, vagy valami spirituális „csodadoktornál”. Könnyű a parlagfűre vagy egy macskára fogni a szenvedés okát, hiszen ezek nem tudják bizonyítani ártalmatlanságukat. Ha az orvos azt mondja, hogy parlagfű vagy egyéb más allergiáról van szó – ami szerinte gyógyíthatatlan, csupán gyógyszerekkel kezelhető – akkor ez az állítás a tudatlan ember elméjében szent és megkérdőjelezhetetlen. Innentől kezdve a beteg konstatálja, hogy a tünet sírig tart.
Nos, kedves „Allergiás Betegek” ez hazugság!
Igenis meg lehet szabadulni az allergiás tünetektől anélkül, hogy halálra mérgeznék magukat! A végleges gyógyuláshoz csupán gondolkodás és az érzelmi konfliktusok felszámolása szükséges.
Az alábbiakban a gondolkodáshoz és a megértéshez igyekszem segítséget nyújtani mindazoknak, akik szeretnének allergiamentesen élni és ezért hajlandóak tenni is „valamit”.

ALLERGIA 
Maga az allergia szó egy igen tág fogalom, ugyanis nem egy betegséget jelent, hanem több tünet gyűjtőneve.
Az akadémikus orvoslás úgy tartja, hogy az allergia kialakulásának egyik legfőbb oka a meggyengült immunrendszerben keresendő, a tünetek kiváltói pedig az allergének. Az allergének (jelentése: allergiás tüneteket kiváltó anyag) olyan antigének, melyek ellen mintegy válaszként szembefordul a félrevezetett immunrendszerünk. Ha azonban megkérdezzük az orvostól, hogy mi vezeti félre az immunrendszerünket, akkor erre nem tud érdemben válaszolni, legfeljebb csak rizsázik és terel.
Ez a meggyengült immunrendszeres szöveg csak „magyarázatkísérlet”, és bár kétségtelen, hogy nagyon fontos szerepe van immunrendszerünknek a szervezetünk működésében, de az allergiás tüneteket valójában nem a gyengesége okozza.
Minden betegség a lelki élet elfojtásának következményeként alakul ki.
Az allergiás tünetek csupán értelmes biológiai válaszreakciók egy újbóli érzelmi konfliktusba való visszaesésre (sín).
(A Germán Gyógytudomány mindenfajta allergiát sín-ként értelmez, erről bővebben itt olvashat:
http://logoszvilag.blog.hu/2015/04/22/bioenergetika_es_a_german_gyogytudomany_gnm ).
Az érzelmi konfliktus tartalmát mindig az a testrész határozza meg, ahol az allergiás tünet megjelenik.
Az allergia egy általunk ellenségesnek tartott anyagra adott túlzott reakció, ami mögött egy bizonyos érzelmi konfliktus áll.
Az allergiás embernek az egykor elszenvedett és a mai napig megoldatlan érzelmi konfliktusa miatt védekezése mértéktelenül túlzott, állig felfegyverkezik, s az ellenségképét egyre nagyobb területekre terjeszti ki. Ez a betegség a felerősödött elhárítás és agresszivitás jele, melyeket az egyén a testében fojt el.
A betegségek okait feltáró magyarázatokban gyakran használatos az „elfojtás” kifejezés, nézzük mit jelent!
Az elfojtás védekező és alkalmazkodó mechanizmusunk része és olyan pszichés blokk, amely az egyéni tudattalanba került, nagy feszültséggel rendelkező, többnyire negatív élmények energetikai fölhalmozódását eredményezi. Legtöbbször a félelem, szégyen, neheztelés, bűntudat és az önleértékelést keltő tartalmak állnak mögötte. A kellemetlen emlékek szőnyeg alá söprése többnyire a személyiség árnyoldalát jelenti és gyarapítja.
Az allergia esetében az elfojtott agresszivitás úgy mutatkozik meg, hogy ellenség hiányában a legártalmatlanabb dolgokat teszi ellenségévé a beteg. Ilyen például a pollen; parlagfű; macska-, kutya-, vagy a lószőr; por; mosószer; tojás; liszt, tej stb. – a választék határtalan.
Az allergiás ember semmitől sem riad vissza, ha a szükség ráviszi, mindennel és mindenkivel harcol – kész csatatér az élete – azonban leginkább szimbolikus jelentőségű kedvencét/kedvenceit helyezi előtérbe (pl. parlagfű).
Ha megfigyeljük a beteg részéről kitüntetett allergént, vagyis azt, ami irritálja, akkor könnyen rájövünk, hogy mely életterületek azok, amelyek az allergiásban oly nagy szorongást és félelmet keltenek, hogy szimbolikus reprezentánsai ellen ennyire szenvedélyesen küzd.
Az allergiás reakció az allergén anyagától teljesen független!
A legtöbb allergén szimbolikusan az életerőt, az agressziót, a szerelmet, a szexualitást, a termékenységet és a piszkot jeleníti meg, tehát az élet legvitálisabb területeit. Azonban éppen ez a formába vágyódó életképesség, életrevalóság az, amely az allergiásból szorongást vált ki, ugyanis az ő eszmei beállítottsága végső soron életellenes. (Figyeljük meg, hogy az allergiás betegek nagy része többnyire pesszimista, mindenben leginkább a „rosszat” keresi, békétlen, tele van félelemmel, hitetlen stb.) A beteg ideálja a steril, csíramentes, terméketlen, ösztönöktől és aktivitástól mentes élet azaz egy olyan állapot, mely a legkevésbé sem szolgál rá az „élet” elnevezésre. Így egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy a tünetek néha életveszélyes betegséggé fajulnak, melyben a legszelídebb ember teste is vad csaták színtere lesz.
Az allergia egyes fajtái hasonlóak az asztmához, azonban a reakció inkább a szemeket, az orrot, és a torkot érinti, mintsem a tüdőt vagy a mellkast.

anigif.gif

IMMUNRENDSZER
A szervezetünknek azt a tulajdonságát, amely képes ellenállni a fertőzéseknek immunitásnak nevezzük. Immunrendszerünk véd a fertőzésekkel szemben és megóv attól, hogy a vírusok, baktériumok, gombák, élősködők elárasszák a testünket. Hangsúlyozom, hogy abban biztosít védelmet, hogy a felsoroltak korlátlanul elárasszák testünket és nem abban, hogy ezek ne legyenek részesei szervezetünk felépítésének és működésének.
Benne van a nevében, hogy ez egy rendszer, ami arra hivatott, hogy „rendet” tartson, és minden egészségesen (tökéletesen) működjön a testben.
Az ember egészségi állapotát legfőképpen az érzelmei majd a gondolatai irányítják/befolyásolják, így természetesen az immunrendszer alulműködésének oka is e területeken keresendő.
Az úgynevezett „immunrendszert erősítő készítményekkel” – és itt a gyógyszertárakban forgalmazott mérgekre gondolok elsősorban – nem teszünk mást, mint átverjük saját magunkat. Ez csupán az orvostudomány által leegyszerűsített és mindemellett hazug gyógymódot ígérő „lehetőség” egy szerre, ami valamire jó, vagy valami ellen hat, mely a gyógyszeriparnak jól jövedelmez, az érintetteket pedig függőségben tartja, anyagilag kihasználja és a mellékhatásokkal szervezetüket tönkre teszi.

 Az alábbiakban leírtakhoz szükséges néhány alapfogalom megértése (pl.: érzelmi konfliktus, sín, konfliktus aktív szakasz), melyek magyarázatairól itt lehet olvasni:
http://logoszvilag.blog.hu/2015/04/22/bioenergetika_es_a_german_gyogytudomany_gnm

POLLENALLERGIA (Szénanátha, Virágpor, Parlagfű stb.)
allergia_akacfavirag_szerk.jpg
Elsőként nézzük meg az érintett testrészek szimbolikus jelentését majd, hogy milyen gondolatokat és érzelmi konfliktust társítunk ehhez az allergiatípushoz.
Mindenekelőtt az érintettek tegyék fel maguknak a kérdést, hogy „mire vagy kire vagyok allergiás”?
Milyen élethelyzet nem tetszik/tetszett nekem?

Ez az allergiafajta pollen, azaz virágpor érzékenységet jelent és a szénanátha-allergiások előnyben részesített allergénje. Időszakos tünet, mely leginkább az orrot, a szemeket és az arcüreget érinti, megjelenése egy bizonyos élethelyzettel, fel nem dolgozott, meg nem értett érzelmi konfliktussal kapcsolatos.
Az itt jelentkező tünetekért egyik növény sem felelős!
Az orr érzékszerv, melynek szaglásunkat köszönhetjük. A hatalom, büszkeség jelképe is („fent hordja az orrát). Szaglószervünknek két nyílása van. A jobb orrlyuk a teremtést, a bal az elengedést szimbolizálja. A jobb orrlyuk bedugulása a teremtésnek, a létrehozásnak, a vágyaink anyagban való megnyilvánításának (terveink megvalósításának) elakadását, a bal orrlyuk az elengedés nehézségeit jelképezi. Ez a kettős nyílás a légutak kezdete. A légzés a felvétel és a leadás, az elfogadás és kiáradás, valamint az adás-kapás polaritását foglalja magában.
Belégzés: elfogadás, befogadás
Kilégzés: teremtés, kiáradás
A belélegzett levegő (életenergia) mindnyájunkat összeköt, ha akarjuk, ha nem. A légzés így összefügg az érintkezéssel és a kapcsolattal is.
Ha valaki nehezen kap levegőt, akkor ez arra a szorongására utal, amelyet az első önállóságba, szabadságba vezető útja előtt érzett. A szabadság az ilyen emberre „lélegzetelállítóan”, azaz szokatlanul, s ezért félelmet keltően hat.
A szem, szintén érzékszerv, mely a látásunkat biztosítja. Szemünk a lelkiállapotunk és az indulataink közvetítője, ezért is nevezik a „lélek tükrének”. Könnyezik, mert valami (érzelmen alapuló dolog) szúrja vagy bántja az ember szemét.
Az allergiás beteg tudat alatt siratja azon érzelmi konfliktusának kiváltó életeseményét, amellyel nem akar szembe nézni, és minden erejével igyekszik ezt az érzelmi problémáját élve eltemetni.
Mindenfajta viszketést ingerként érzékelünk, s az ingerelt testrészt lehetőségekhez mérten igyekszünk vakarással, kaparással, simogatással, azaz érintéssel megnyugtatni. A viszketegség testrésztől függően mindig olyan problémára hívja fel a figyelmünket, ami ingerel, nem hagy hidegen bennünket és nyomja a szívünket.
Ebben az esetben tehát az a kérdés, hogy mi az, ami zavar, ingerel vagy irritál? Mi az, amit nem akarok meglátni?
Az arcunk, a magunkról kialakított képet, az identitásunkat és a személyiségünket jelképezi, mindemellett kifejezi gondolkodási szokásainkat, jellemző tulajdonságainkat és a világhoz való viszonyunkat.
A virágpor a növények hímivarsejtje, mely a megtermékenyítés, a termékenység és a reprodukció szimbóluma.

Ennél a betegségnél elnyomunk magunkban egy élethelyzetet, ami nyomasztó érzéssel telepedik ránk. Valami egyáltalán nincs ínyünkre „nem tetszik ez nekem” avagy „bűzkonfliktus”-ról van szó.
Tulajdonképpen a tüneteket az orr belsejével való konfliktus indítja be és ehhez többnyire semmi köze nincsen a pollennek. A virágpornak csak akkor lesz köze hozzá, amikor a beteg egy „ördögi kört” hoz létre, ehhez viszont már társulhat a pollen.
Hogyan alakul ki ez az allergia?
Valójában a tünet kialakulásának menete az, hogy az ember elszenved egy „nem tetszik ez nekem” érzelmi konfliktust (bűzkonfliktusnak is nevezik), ami azt jelenti, hogy valaminek az előszele nem tetszik, valami bűzlik – azonban ez még nem az allergia, hanem csupán egy életesemény. Amíg az egyén benne van ebben az érzelmi konfliktusban (konfliktus aktív fázis = KA), addig az orrnyálkahártya fekélyesedik, ami érzéketlenséggel jár együtt ebben a szakaszban (semmilyen komoly tünet nem tapasztalható legfeljebb egy kis száraz érzet vagy enyhén viszkető érzés van az orr belsejében).
Amikor az érzelmi konfliktus megoldódik (konfliktus megoldási szakasz = KM), akkor megnyugszik az ember és beindul az orr váladékozása valamint a többi kellemetlen tünet. Ha ez a konfliktus végleg megoldásra talál, akkor itt le is zárul(na) a probléma. Csakhogy! Innentől kezdve a beteg elkezdi megalkotni azt a bizonyos ördögi kört, amit már említettem.
Ha például a tünetei okán elmegy az ember az orvoshoz, ott kap egy diagnózist arról, hogy „pollen allergiája”van. Ekkor a személy megijed, elindít egy új „nem tetszik ez nekem”érzelmi konfliktust, amely tartalmaz többek közt olyan érzéseket és gondolatokat is, hogy „a pollen láthatatlan, itt van a levegőben, és ha tetszik, ha nem belélegzem, nem tudok ellene védekezni és mostantól egész életemen keresztül ezzel a betegséggel kell élnem”. Így a korábbi életesemény konfliktusa befordul az allergia konfliktusba, s ez által válik az orr belsejével előforduló elválasztási konfliktussá: „nem akarok taknyolni, nem akarok allergiás lenni, nem akarom a polleneket az orromban érezni, mert szenvedést okoznak számomra”.
Tehát a pollen, parlagfű és a sok szép illatos virág/növény csupán sín, amely a konfliktus élménysokkra mutat vissza.
Amikor tavasszal beindul az „allergiás szezon”, akkor az érzelmek sínre kerülése végett a pollenek megjelenése után nem sokkal, minden alkalommal produkálni fogja az érintett személy a már megszokott tüneteket MINDADDIG, amíg nem veszi a fáradságot arra, hogy érzelmi konfliktusának okát felderítse, tisztázza, és rá nem jön, hogy pontosan a pollen iránti utálkozása az, ami az orrnyálkahártya levedzését, irritációját előidézi.
Ez a tünet is csupán egy átmeneti jelenség, ami azt jelzi, hogy elszenvedett a személy egy orr belsejével való „nem tetszik ez nekem” konfliktust. A tünetek visszatérésének oka pedig az, hogy minden évben újra és újra beforgatja magát az ember ebbe a konfliktusba és így rendszeresen produkálja élete végéig azokat.
Ha az érzelmi konfliktus megoldásra/feloldásra kerül, akkor a sín is automatikusan megszűnik a felismerést követően, s a krónikus folyamat véget ér.

allergia_parlagfu_szerk.jpgIdekívánkozik a Parlagfű téveszméjének tisztázása!
Mint a mai világban oly sok minden, az is hazugság, hogy ez egy ártó növény. A világ legkomplexebb GYÓGYNÖVÉNYe lett kinevezve gaznak és ellenségnek. Ha nevének jelentését (Istenek eledele) csak egy kicsit is figyelembe vennénk, akkor már ebből is lehetne következtetni „isteni” mivoltára.
A Parlagfű megnevezést a tulajdonságáért kapta, ugyanis a "parlagon" lévő, terméketlen területeken jelenik meg leginkább. Nemcsak ránk, emberekre van jótékony hatással, hanem a Földre is, hiszen árnyékot ad neki, méregteleníti, majd tápanyaggal látja el, s újra termővé teszi.
Őseink ezt a szent növényt mintegy univerzális gyógyító csodaként használták fel, gyakorlatilag mindenfajta megbetegedésre van valamilyen gyógytulajdonsága. Intelligens és a végletekig alkalmazkodó növény.
A Vadkender szintén gyógynövény és a gyógyászat területén számtalan betegség ellenszere.
S, hogy miért kell akkor ezeket kiirtani? Azért, mert napjainkban nem az egészségmegőrzés és a gyógyítás a cél, hanem az emberek hülyítése, félelemben tartása és irtása.

MACSKA, KUTYA és LÓSZŐR ALLERGIA
allergia_macska_szerk.jpgAz allergiás tüneteket okozók rangsorában az élen halad a háziállatok szőre, különösen a macskaszőr.
Természetesen ez esetben sem igaz, hogy valaki azért allergiás a macskaszőrre, mert egy közegben van az állattal. Macskatulajdonosként többször is tapasztaltam, hogy az effajta allergiával küszködő embereknek addig semmi bajuk nincsen abban a helyiségben, ahol egy cica él, amíg nincsen tudomásuk róla, vagy nem látják meg az állatot. Ebből is világosan kiderül, hogy szintén egy újbóli érzelmi konfliktusba való visszaesésről (sínről) van szó, ahol ezúttal a macska (kutya, ló) az, ami emlékezteti az embert a megoldatlan konfliktus-élménysokkra.

Azért ne feledkezzünk meg a gondolatainkról és az (ellen)érzéseinkről sem! Nézzük mivel analóg még az „állati allergia”, milyen gondolatok és érzések táplálhatják az idetartozó érzelmi konfliktusokat!

Az állatok erős szexuális ösztönökkel és egyedi, rájuk jellemző tulajdonságokkal születnek.
Minden állat a szerelem egy-egy arculatát is jelképezi, ezért, ha valaki allergiás egy jószágra, akkor ez azt is tükrözi, hogy a személy ellenállást mutat az állatra jellemző tulajdonsággal vagy ösztönnel szemben.
A macska olyan állat, akinek minden kellemes kell, hogy legyen, aki képes tisztán tartani magát, és aki többet törődik a házakkal, mint az emberekkel. Az embereket csupán azért becsüli, mert simogatják, kényeztetik, etetik és időnként jóleső érzés hozzájuk dörgölőzni. Rendkívül jellemző rá a függetlenség, az öntörvényűség, a rend és tisztaság szeretete, valamint az újjászületés és az örök túlélés jelképe is.
A macska szimbolizálja a női minőséget, a szexualitást és alapvetően minden női tulajdonságot (gyengédség, báj, szelídség, megérzések stb.).
A macskaszőrre allergiás beteg jól lehet, hogy e tulajdonságok valamelyikét nem bírja elviselni valakiben, vagy netán saját magában.
A kutya leginkább a hűséget, barátságot, éberséget és bátorságot szimbolizálja. Itt a gondolatébresztő kérdés az lehet, hogy milyen élethelyzethez kapcsolódik az állat valamelyik tulajdonsága, ami zavarja vagy bosszantja a beteget?
A kutyákra jellemző az is, hogy sokszor félelmet keltően ugatnak („amelyik kutya ugat, az nem harap”), és előfordul, hogy olykor támadnak is.
Kitől vagy mitől fél ilyenkor az ember, milyen érzelmi megütközése volt, ami félelmet generált benne úgy, hogy közben egy kutya is jelen volt?
A a férfierőt, a sebességet, a szépséget, a mentális aktivitást és a szellemiséget szimbolizálja. A tenyészkanca az elme női aspektusa, amely az új elveket, teóriákat szüli meg. Az állatok közül a lovat, mint szimbólumot a szexualitás ösztönös minőségével hozzák kapcsolatba. A lószőrre allergiás ember lehetséges, hogy alantasnak tartja a szexualitást vagy túlságosan állatias ösztönökkel rendelkezik.

Az állatszőr és a virágpor, mint allergén rámutat arra is, hogy az egyénnél szorongást okoz a szerelem, a szexualitás és a termékenység témája, s mint ilyen, agresszívan elutasítja, azaz nem engedi be magába.
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy az emberek jelentős részének problémája van a szerelemi élettel és az intimitással, hiszen a keresztény egyház és számtalan magát vallásosnak nevező közösség mindent megtesz annak érdekében, hogy a kollektív tudatban fennmaradjon az a hazugság, hogy „bűnben születtél…”
Én meg azt mondom, hogy általában két ember szeretetének/szerelmének gyümölcseként születik az ember. A szeretet pedig soha nem volt bűn. Szóval ezt a „bűnben születtél és bűnben fogsz meghalni” agyament egyházi hittételt sürgősen felejtsük el!

PORALLERGIA
A porról a piszok, kosz, mocsok és tisztátalanság jut eszünkbe. Ez a fajta allergia az ember piszkostól, mocskostól, tisztátalantól való szorongásának megélését tükrözi. A beteget önbecsülési probléma (önleértékelési konfliktus) és türelmetlenség jellemzi, túlzottan mocskosnak él meg bizonyos dolgokat (bemocskolódási konfliktus) és ez bizonytalanságot okoz számára.
Mindenki ismeri az egyház által hirdetett szállóigét: „porból lettünk, porrá leszünk”, mely csak még jobban segíti az embereket a bemocskolódási konfliktus létrehozásában és fenntartásában.
Feltette már valaki a kérdést magának, hogyha csak porból és porrá lesz, akkor mi értelme van az életének?
A mai ember számára nem kell sok, hogy bizonytalannak és semmirevalónak érezze magát, hiszen a munkanélküliség, a szegénység és a kilátástalanság már alapjáraton ezt az érzetet kelti. A politika, az egyház, az iskolák, a média és az egészségügy pedig csak megerősíti e a tudatot.
Sokféle módon érezhetjük magunkat haszontalannak (mely önleértékelési konfliktust vált ki), hogy csak néhány példát említsek: tetteinkkel és gondolatainkkal kapcsolatosan (bűntudat), anyagi téren (munkanélküliség), személyiség és lelkiség terén (engem nem szeret senki).
Ha a por nem vált ki belőlünk konkrét fizikai reakciót (tüsszögés, viszketés), akkor előfordulhat, hogy a frusztrációnk tisztaságmániában jelentkezik.
A tisztaságmánia nem egyenlő a rendszeretetével és az igényességgel! A mánia esetén igen nagyfokú szélsőségességek jelentkeznek, a beteg hatalmi törekvéseinek semmi sem szab határt: pl. eltávolít minden általa koszosnak, bűnösnek vélt dolgot a környezetéből, kézmosási kényszere van, kerüli a közvetlen érintkezést az emberekkel, állatokkal és a privát környezetén kívüli dolgokkal.

LISZT, GLUTÉN (CÖLIÁKIA) és TEJÉRZÉKENYSÉG
allergia_elelmiszerkosar_szerk.jpgEz is alkalmi tünet csakúgy, mint minden más allergiás reakció és természetesen gyógyítható!
Az ételallergia akkor válik tartós betegséggé, ha az ember érzelmi konfliktusa nem kerül megoldásra és mindemellett életfogytig diétára kényszerítik.
A megoldás a gyomor és a beleket érintő érzelmi (falat) konfliktus feltárásában rejlik.
A beteg nem tud valamit megemészteni, azaz képtelen a „falatot” feldolgozni, felhasználni, hasznosítani.
„E nélkül, vagy ezzel a falattal nem élet az élet.”
Ha lisztérzékenységről van szó, akkor az érzelmi konfliktus az apával, az apai minőséggel állhat összefüggésben. Pl. a betegnek az apjával szemben olyan érzése van, ami feszélyezi, idegesíti, nyugtalanítja. (lásd lentebb anya-gyermek diszharmonikus kapcsolat)
A tej, tejtermék allergia az anyával való kapcsolatot jelképezi, tehát az anya-gyermek kapcsolatban van a meg nem értés.
A tej a teljes értékű táplálék szimbóluma, hiszen ez jelenti az életet számunkra a születésünk utáni hetekben.
Az anyatej minden fejlődésünkhöz szükséges tápanyagot biztosít, melyhez az édesanyával való szoros kontaktus révén juthatunk hozzá, így nemcsak a táplálást, hanem az anyai szeretetet is szimbolizálja.
Érzelmi konfliktust válthat ki például, ha frusztrált a kapcsolat az édesanyával (vagy az anyai szerepet betöltő személlyel); a gyermekre irányuló figyelem mennyisége és minősége, valamint az a kritika, amely kapcsolatukat kellemetlenné, diszharmonikussá teszi.
Miért lehet diszharmonikus az anya-gyermek kapcsolat?
Többek közt azért is, mert a gyerek kialakít egy nem túl kedvező képet az anyjáról, s így „nem szereti” olyannak amilyen. Ezután megkeresi azokat a cselekedeteket, amelyek alátámasztják téves – bár megalapozottnak tűnő – elképzelését. A gyermek félre-ismeret illetve fél ismeretek alapján von le messzemenő következtetéseket, s így kialakul mindkét részről a félelem – az anya kétségbe esik, hogy gyermeke nem fogadja el, a gyermek szintén kétségbe esik, hogy az anyja nem szereti. Ez a mindkét oldalon jelentkező félelem könnyen meggátolhatja a harmonikus kapcsolat kialakítását.
Kiválthatja továbbá a tejérzékenységet az is, ha testvér születik (a gyerek úgy véli, hogy a testvér kapja az eddigi szeretetet és gondoskodást) vagy, ha az anya egyedül neveli gyermekét (a gyerek úgy érzi, hogy nyűg, kötelező feladat, kötelesség a szülő számára).
Ha a gyermek születésétől fogva tejallergiás, akkor az anyának volt a várandósság alatt olyan érzelmi konfliktusa, mely hatással lett a babára (pl. attól félt, hogy nem tud kellőképpen gondoskodni születendő gyermekéről, megélhetési problémáik lesznek).
Az ételallergia esetében nem a kenyérszármazékok, tejtermékek, tojás stb. betiltása jelenti a megoldást, hanem az érzelmi konfliktust és a hozzá tartozó negatív minőségű gondolatokat kell kiiktatni az életünkből!

BŐRALLERGIA (pl. eper, mogyoró, tojás érzékenység)
Minden bőrallergia elválasztási konfliktust vagy egy elszakadási félelmet jelez. Nem az élelmiszerben lévő anyagok váltják ki az allergiás tüneteket, hanem legtöbb esetben a táplálék íze, amely ebben az esetben szintén sín.
Mit jelent ez?
Ha valaki mondjuk éppen epret vagy mogyorót eszik, s közben elszenved egy elválasztási drámai sokkélményt (pl. megtudja, hogy elvesztette egyik szerettét; valakitől el kell válnia), akkor maga az élelmiszer fogyasztása (mint cselekvés), az íze és illata valamint látványa is kapcsolódhat az érzelmi konfliktushoz. Az élelmiszer újrafogyasztásakor pedig ismét felidéződik az emlék, s újból megjelennek az allergiás tünetek (csalánkiütés, ekcéma, bőrgyulladás stb.).
A bőrallergia utalhat még a külvilággal, környezetünkkel, embertársainkkal kapcsolatos kontaktusra, az érintés és a kapcsolatok/érintkezés problémájára is.
Idetartozik a darázs vagy méhcsípésre való allergia, mely ugyan a bőrt érinti, ám ez esetben mégsem elválasztási, hanem támadási konfliktusról van szó.
A darázscsípés arra mutat rá, hogy a betegnek az a benyomása, hogy a közvetlen környezete folyamatosan kritizálja, „csipkelődnek” vele. Ezeket a kritikákat támadásnak éli meg, nincsen önbizalma, nem mer kiállni magáért. Ilyenkor lényeges momentum a beteg kezessége. Ha jobb kezes és a test bal oldalán történik a csípés, akkor az anyjával vagy gyermekével (vagy akit úgy szeret, mint az anyját, gyermekét) kapcsolatos a támadási konfliktus. Amennyiben testének jobb oldalán van a csípés, úgy a partner (férj, főnök, testvér, anyós stb.) területen kell gondolkodni.

ÖSSZEGEZVE:
Az allergiás tüneteket tehát mindig egy drámai sokkhatású érzelmi konfliktus és az ehhez tartozó valamivel (szimbolikus értelemben egy élethelyzettel, tárggyal vagy növénnyel/állattal) szembeni frusztráció, ingerlékenység váltja ki az emberből.
Időben úgy határolható be az érzelmi konfliktus kialakulása, hogy visszaemlékszünk arra, hogy mikor jelentkeztek az első allergiás tünetek és milyen megrázó életesemény történt akkortájt velünk.
Az allergia nem betegség, csupán egy bizonyos érzelmi konfliktusra emlékeztető tényező, melyet az ember téves gondolatokkal elmélyít magában megteremtve ezzel egész életére a „gyógyíthatatlan betegséget”, vagy inkább a betegségtudatot.
Most még kevesen tudják azt, hogy valójában nincsen gyógyíthatatlan betegség, csupán gyógyíthatatlan beteg ember létezik!
GYÓGYULJ MAGYARORSZÁG!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerző: Kevamaria  2015.06.03. 12:14 Szólj hozzá!

Címkék: szex betegség szexualitás szorongás egészség allergia gondolatébresztő pollenallergia ételallergia tejallergia bioenergetika bőrallergia holisztikus filozófia GNM biologika biologosz szőrallergia

A bejegyzés trackback címe:

http://logoszvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr457510096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.